Az emberi szív az életfontosságú vérrel látja el testünk minden szervét és szövetét. Minden egyes szívveréssel a szívizom összehúzódik és vért pumpál a véráram nagy edényeibe. Ennek a folyamatnak az eredményeként a vér nyomást gyakorol az erek falára. A vérnyomás mérésekor két különböző értéket különítünk el:
- Szisztolés vérnyomás: Ez a nyomás a szívverés során mérhető, amikor a szívizom összehúzódik, és oxigénben gazdag vért pumpál az edényekbe.
- Diasztolés vérnyomás: Ez az érték az edényekre nehezedő nyomást mutatja, amikor a szívizom ellazul. A diasztolés nyomás általában alacsonyabb, mint a szisztolés.
A vérnyomást „higanymilliméter” (Hgmm) egységben mérjük. Mindig párban adjuk meg a mért értékeket, ahol a magasabb szisztolés érték az első, míg az alacsonyabb diasztolés érték a második.
Például, ha valakinek a vérnyomása 132/88 Hgmm, az azt jelenti, hogy: a szisztolés vérnyomása 132 Hgmm a diasztolés vérnyomása pedig 88 Hgmm.
Mennyi a normális Vérnyomás, és Mikor Beszélünk Magas Vérnyomásról
A vérnyomást mindig nyugalmi állapotban és napjában több alkalommal mérjük. Ha több mérés is magas értékeket mutat, akkor azt emelkedett vérnyomásnak tekintjük, akkor is, ha csak az egyik érték – szisztolés vagy diasztolés – magas. A magas vérnyomást orvosi kifejezéssel hipertóniának nevezzük. Általában normálisnak tekintjük a szisztolés vérnyomást, ha az 140 Hgmm alatt van, míg a diasztolés vérnyomást 90 Hgmm alatt.
Fontos megjegyezni, hogy az emelkedett vérnyomás gyakran észrevétlen marad. Csak rendkívül magas esetekben jelentkezhetnek tünetek, mint például szédülés vagy homályos látás. Hosszú távon azonban a magas vérnyomás növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, beleértve a szívrohamot, a stroke-ot és a szív- és veseelégtelenséget is.
Hogyan mérjük a vérnyomást?
Fontos, hogy többször is megmérjük a vérnyomást, mivel az ingadozik a nap folyamán, például fizikai terhelés, stressz vagy éppen hőmérséklet-változás hatására. A megbízható eredmények érdekében mindig nyugalmi állapotban mérjük meg a vérnyomást.
A vérnyomás mérésekor a kart mindig a szív magasságában kell tartani. Többféle módszer létezik a vérnyomás mérésére:
1. Digitális Vérnyomásmérés: Ezek a mérőeszközök könnyen használhatóak, általában egy gombnyomással aktiválhatóak. Azonban néha pontatlan eredményeket adhatnak, különösen bizonyos egészségügyi állapotok esetén.
2. Hagyományos Vérnyomásmérés: Ezek a hagyományos eszközök három részből állnak: levegővel felfújható mandzsetta, nyomásmérő és sztetoszkóp. Ez a módszer pontosabb eredményeket nyújt, de megfelelő tapasztalatot és technikát igényel a méréshez.
Az önmérés megtanulása szintén fontos lehet, és különösen ajánlott azoknak, akiknek fennáll a magas vérnyomás kockázata. Ha az orvos hosszú távú vérnyomásmérést javasol, 24 órán át viselt mandzsettával végezhető el, hogy még pontosabb képet kapjunk a vérnyomás ingadozásáról és viselkedéséről a mindennapi tevékenységek során.
A magas vérnyomás (hipertónia) számos egészségügyi problémát okozhat, beleértve:
- Szívbetegségek: Magas vérnyomás növeli a szívbetegségek kockázatát, például szívinfarktus és szívelégtelenség.
- Érrendszeri problémák: Hosszú távon a magas vérnyomás sérülést okozhat az artériák belső falában, ami az érfalak megkeményedéséhez és beszűküléséhez vezethet. Ezáltal nő a stroke és az érelmeszesedés kockázata.
- Vesebetegségek: A magas vérnyomás károsíthatja a veséket, ami vesebetegségek kialakulásához vezethet.
- A magas vérnyomás szövődményei közé tartozhatnak szemészeti problémák, mint például a retinális károsodás és a vakság.
- Stroke: A magas vérnyomás jelentősen növeli a stroke kockázatát, mivel hajlamosít az érelmeszesedésre és az agyi erek sérülésére.
Fontos megérteni, hogy a magas vérnyomás sok esetben nincs kifejezett tünetekkel, ezért rendszeres ellenőrzése javasolt, különösen, ha valaki genetikai vagy életmódbeli kockázati tényezőkkel rendelkezik.
Az alacsony vérnyomás (hipotenzió) szintén egészségügyi problémákat okozhat. Néhány lehetséges következmény:
- Szédülés és ájulás: Az alacsony vérnyomás általában szédülést vagy akár ájulást okozhat, különösen hirtelen felállás vagy hirtelen mozgások után.
- Gyengeség és fáradtság: Az alacsony vérnyomás csökkentheti a szervezet oxigén- és tápanyagellátását, ami fáradtsághoz és általános gyengeséghez vezethet.
- Szívdobogás és mellkasi fájdalom: Egyeseknél az alacsony vérnyomás szívdobogást vagy mellkasi fájdalmat okozhat, különösen akkor, ha a szív nem képes hatékonyan pumpálni a vért a testben.
- Szédülés és zavartság: Az alacsony vérnyomás a véráramlás csökkenéséhez vezet az agyba, ami szédülést és zavartságot okozhat.
- Átmeneti szűkület: Az alacsony vérnyomás átmeneti szűkületet okozhat az agyi véráramlásban, ami rövid távú memóriazavarhoz és koncentrációs nehézségekhez vezethet.
Az alacsony vérnyomásnak számos oka lehet, például dehidratáció, szívproblémák, vesebetegségek, hormonális egyensúlyhiány vagy álló helyzetben bekövetkező vérnyomáscsökkenés (ortosztatikus hipotenzió). Fontos megjegyezni, hogy az alacsony vérnyomás is súlyos problémákhoz vezethet, ezért ha valaki gyakran tapasztal alacsony vérnyomást vagy súlyos tüneteket észlel, fontos orvosi segítséget kérnie.
